ÖREGOTTHON

Az időskor egy speciális korszaka az emberi létnek, amelyben statistikailag kimutatott, hogy fontos odafigyelnünk a kardiovasculáris betegségek gyakoriságára, mivel az ilyen eredetű morbiditás nagyobb, mint a daganatos. Kutatások kimutatták, az anamnézis és EKG leletek alapján, hogy a 65 év fölötti férfiak 20%-a, valamint a nők 12%-a szívbeteg, a leggyakoribb az iszkémiás szívbetegség lévén, utána jön a sorban a cor pulmonale chronicum (férfiaknál kb. 20% és nőknél kb. 15%), valamint a magas vérnyomás, melynek gyakorisága a férfiaknál 8-13% és a nőknél 12-16%.

Köztudott, hogy a pszichológiai tényezők nagyon fontos hatással vannak a szomatikus szempontokra, és fordítva. Bármilyen problémát vagy fájdalmat, amelyet a szomatikus vált ki, az ember megfelelő betegségként fog fel, mivel az érzelmi reakcióira hivatkozva képet alkot személyes szenvedéseiről; ez azt is jelenti, hogy minden egyén személyesen, szubjektíven érzékeli betegségeit és tüneteit. Ezért maga a betegség nem a mindig objektív valóságon alapuló biológiai és fizikai módosulások összessége; esetenként a páciens szubjektív, érzelmi eszközei és attitűdjei is meghatározhatják és fenntarthatják. A mostani modul az öregedési folyamatra jellemző főbb testi és idegi rendellenességeket mutatja be.

Ennek a modulnak az a célja, hogy bemutassa az emésztőrendszer felépítését, valamint azokat a tipikus betegségeket, rendellenességeket, amelyek az emberi szervezetet az öregedési folyamat során érintik. Az alapvető következtetés az, hogy az életkor előrehaladása nem feltétlenül érinti az emésztőrendszer lényeges részeit. A gasztrointesztinális traktus szintjén jelentkező rendellenességek és működési zavarok többségét krónikus betegségek okozzák, vagy a szervezet más tényezőknek, például gyógyszeres kezelésnek, alkoholnak és dohányzásnak való kitettsége lehet az oka. A modul felsorakoztatja az emésztési patológia leggyakoribb szempontjait, az alábbiak szerint.

A cukorbetegség az emberi anyagcsere krónikus betegsége, és elsősorban a krónikus hiperglikémia okozza, amelyet a szervezetben lévő inzulin elégtelen mennyisége, a szövetek inzulinnal szembeni rezisztenciája, vagy esetleg mindkét helyzet okoz. Idős korban a diabétesz kialakulásának kezdeti stádiumai nagyon lopva és trükkösek, mivel nincsenek igazán jól érzékelhető tünetei, és lassú a fejlődése is. A klinikai kép egyszerre három elemből áll: polyuria, polyphagia és polydipsia. A jelenlegi modul célja a főbb metabolikus szindrómák, okok, típusok, következmények és kezelés bemutatása, az idős betegekre fókuszálva.

Az egyén tápláltsági állapota számos tényező alapján értékelhető, mint például a testsúly, az izomzat fejlettsége és a testszövetek zsírosodása, mindezt az egészséges felnőtt neméhez, korához és magasságához viszonyítva. Ennek a modulnak az a célja, hogy bemutassa a testsúlyra utaló, az öregedési folyamat által kiváltott legfontosabb alak- és egészségi változásokat. És ez még akkor is helytálló állítás, ha az ideális testsúly értékelése kivételesen szubjektív törekvés, mert függ az egyéni imázstól, a közösségi médiás imázstól, a divattól, a társadalomtól, valamint attól a súlytól, amelyhez kamaszkorunk óta hozzászoktunk, mint egyének.  Ennek ellenére az elhízás a leggyakoribb és leggyakrabban előforduló táplálkozási zavar az öregedés teljes folyamatában, és alapvetően az idős korban végzendő testmozgás mennyiségéhez képest túlzott táplálékbevitelből fakad.

A kiszáradás olyan következményes rendellenességek sorozata, amelyeket a szervezeten belüli túlzott folyadékveszteség okoz anélkül, hogy megfelelő arányú bevitelt kapnánk a veszteség kompenzálására. Bármely életkorban megjelenhet, de súlyosabb következményei idős korban jelentkeznek, és természetesen a forró évszakokban gyakrabban fordul elő. Az időskori kiszáradással az a probléma, hogy túlkésőn fedezik fel, súlyos evolúciója van, komplikációkkal és neurológiai patológiás állapotokkal kísérve. Egyes gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentők, vízhajtók és antidepresszánsok szedése, a szomjúságérzet hiánya mind olyan tényezők, amelyek fokozzák ennek a nagyon súlyos helyzetnek a kialakulását, különösen időskorúak esetében.

Az emberi szervezet általános leépülése az öregedési folyamat során hematológiai következményekkel is jár. A jelen modul célja, hogy bemutassa az idős betegek vérrel összefüggő patológiáit, a csontvelő és a vérképződés csökkenése okozta rendellenességek sajátos formáit, amihez a hemoglobin, a hematokrita és az eritrociták csökkentése társul a nemhez szükséges normál átlag alatt. és az életkor. Ez a folyamat olyan súlyos betegségekhez vezet, mint a vérszegénység és vérképzőszervi rendellenességek (például leukémia, hemofília és vérrögképződés az érfalon belül).

Az, hogy az emberi bőr milyen aspektussal rendelkezhet, mindig is a diagnózistól és bizonyos betegségek kialakulásától függött, hiszen a bőrszövetek színét és természetét a más betegségekhez kapcsolódó tünetek általános skálájának megfelelően kell elemezni és értelmezni.
A jelen modul célja, hogy bemutassa az öregedési folyamat által generált legfontosabb és leggyakrabban előforduló változásokat a bőr megjelenésében és szerkezetében, amely történetesen az emberi test legnagyobb szerve, amely a teljes testtömeg 16%-át teszi ki. A szervezet egész gazdaságában sokrétű szerepe van, mint a vegyi, baktérium- és vírus behatolás elleni védőgát, hőszabályozás, szűrés, érzékszervi funkció, fő D-vitamin forrás a napsugárzásnak való kitettség révén és hatékony hőszigetelés a zsírszövetekkel együtt.

Az idős kor hatással van a veseműködésre és -funkciókra is, bár részleteiben még nem teljesen ismert. Mindazonáltal a kutatások kimutatták ezeknek a funkcióknak bizonyos mértékű hanyatlását, különösen, ha a kórtörténetben renális hatás szerepel, például magas vérnyomás rendellenességek és betegségek esetén. Az idősek kockázati tényezői egyértelműen a renális faktorok, amelyeket a nefrotoxikus gyógyszeres kezelés, a húgyúti fertőzések, a hiperprotein diéták, a húgyúti elzáródások, valamint a szív- és érrendszeri betegségek képviselnek, amelyek közül megemlítendő az érelmeszesedés, a magas vérnyomás és a dohányzás.

A mostani modul célja annak bemutatása, hogy az öregedés folyamata hogyan befolyásolja az emberek mozgásképességét, melyek a gyakori okok és okok, a krónikus betegségeken kívül milyen életmódbeli szempontok váltják ki a legtöbb rendellenességet, problémát. A mozgásszervi megbetegedések 6 fő csoportját különböztetjük meg, mint például a gyulladások által kiváltott betegségek, kopási tünetek, lágyrész-, izom- és csontbetegségek, valamint a különböző egyéb tünetekkel járó betegségek. A kezelés gyógyászati ​​és nem gyógyszeres stratégiákon alapul, de az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a sok testmozgás mind hozzájárul az öregedés folyamatának az emberi szervezet mozgásrendszerére gyakorolt ​​negatív hatásainak enyhítéséhez.
Az életkori-mozdonypatológia a gyakori problémákat sorolja fel, és bármely korcsoport lakosságának hozzávetőlegesen 15-20%-át érinti, de főként az idősebbeket, az aktív sportolókat és a túlsúlyosakat érinti, így megállapítható, hogy a mozgásszervi megbetegedések az izmokat, csontokat és ízületeket érintő betegségek csoportja.

Gyakori problémák ezek, a lakosság körülbelül 15-20 %-át érintik, bármely korosztályból, de főképp idősebb korúak, aktív sportolók és túlsúllyal rendelkezők; a mozgásszervi betegségek azoknak a betegségeknek a csoportja, melyek az izmokat, csontokat és ízületeket érinti.

Az orvosi asszisztensek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések visszajelzéssel - válaszok és tanácsok.